Gyakran ismételt kérdések Gyakori kérdések és válaszok a Moratórium 1 kapcsán

A fizetési haladék mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek (beleértve egyéni vállalkozók, őstermelők stb.) részére biztosított volt.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személyek is a fizetési moratórium hatálya alá estek.

Az államra, az önkormányzatra és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozásokra a fizetési moratórium hatálya nem terjedt ki, kivéve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi vállalkozásokat és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerinti befektetési alapokat.

A jogszabály alapján a fizetési haladék a Porsche Finance Zrt. által nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségekre vonatkozott, feltéve, hogy 2020.03.19. napjáig a kölcsön folyósításra került. Pénzügy lízingszerződés esetében azok a pénzügyi lízingszerződések tartoztak a fizetési moratórium hatálya alá, ahol 2020.03.19. napjáig a gépjármű a Lízingbevevő részére - az átadás-átvételi jegyzőkönyv szerint - átadásra került. Azok a fogyasztónak minősülő ügyfelek, akiknek a pénzügyi lízingszerződései 2020.03.19-ig megkötésre kerültek, azonban a gépjárművek átadására ezen időpontot követően került sor, a jogszabály szerinti teljes hiteldíjmutató korlátozás (THM plafon) előnyeiben részesültek.   

A fizetési moratórium hatálya alá a 2020.03.19. előtt felmondott lízing - és kölcsönszerződések nem tartoztak, ezen szerződések esetében a Porsche Finance Zrt. jogszerűen érvényesíti a követeléseit. Nem terjedt ki a moratórium hatálya a 2020.03.19. előtt felmondott lízing- és kölcsönszerződésekből eredő tartozások részletekben történő megfizetésére kötött megállapodásokból eredő fizetési kötelezettségekre sem. A Porsche Lízing és Szolgáltató Kft. által nyújtott tartós bérleti szerződés nem minősül pénzügyi lízingszerződésnek, így ezen szerződésekből eredő követelésekre a jogszabály szerinti fizetési haladék nem állt fenn. 

A 2. pont szerinti szerződésekből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség akként módosul, hogy az ügyfél a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kapott 2020.03.19. napjától. A Moratórium 1 a jogszabály alapján 2020. december 31-ig tartott.

A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehetett a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni. A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes lízingdíjakkal (törlesztő részletekkel) együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni. 2020.12.31-ét követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló havi lízingdíj (törlesztő részlet) és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg a havi lízingdíj (törlesztő részlet) Moratórium 1 lejártát követő első, eredeti szerződési feltételeknek megfelelően (moratórium igénybevétele nélkül) kiszámított összegét. A fenti átszámítást akkor is el kell végezni, ha Ön a Moratórium 2 szerinti fizetési haladékot igénybe veszi.

Társaságunk mindazon ügyfelek esetében, akik éltek a fizetési moratórium által biztosított lehetőséggel akár csak átmenetileg is, az érintett finanszírozási szerződéseket újra kalkulálta, átszámította. Az eljárás során a még fennálló tőketartozást és annak, az igénybe vett fizetési moratórium időszakára eső felhalmozódott kamatát, valamint a jövőbeli kamatát a hátralévő futamidőre - az annuitás szabályainak megfelelően - szétosztotta oly módon, hogy az esedékes havi lízingdíj/törlesztő részlet és a felhalmozódott kamat részlete együttesen ne haladja meg a havi lízingdíj (törlesztő részlet) Moratórium 1 lejártát követő első, eredeti szerződési feltételeknek megfelelően (moratórium igénybevétele nélkül) kiszámított összegét. Nyílt végű pénzügyi lízingszerződés esetén az átkalkulálás a Maradványérték összegét nem érinti, az változatlan maradt.

(Példa: ha a Moratórium 1 teljes időszaka alatt nem történt teljesítés, akkor 2021.01.01. napján fennálló tőketartozása megegyezik a 2020.02.29. napján fennálló tőketartozással. Erre a tőkére az általános szabályok szerint számítjuk a hátralévő, átütemezett futamidőre eső jövőbeli kamatot, valamint határozzuk meg az annuitás szabályai szerint a hátralévő havi lízingdíj fizetési kötelezettségeket és azok keretében fizetendő tőketörlesztést és kamattörlesztést. Ugyanakkor a havi lízingdíj fizetési kötelezettség mellett keletkezik egy további kamattörlesztése is, melynek alapja a 2020.02.29. napjától a 2020.02.29-i tőkekintlévőségre számított és 2020.12.31-ig meg nem fizetett kamatösszeg. Ezt a kamat terhet a havi lízingdíjjal együtt fogja megfizetni egyenlő részletekben.)    

Társaságunk 2021. januárjában küldi meg az 5. pont szerint - jogszabály erejénél fogva - módosult új törlesztési tervet abban az esetben is, ha Ön újból igénybe veszi a 2020. évi CVII. Törvény szerinti fizetési haladékot (Moratórium 2). Ez utóbbi esetben az új törlesztési terv szerinti fizetési kötelezettségeinek teljesítésére a Moratórium 2 szabályai szerint fizetési haladékot kap. Az új törlesztési terv 2021. első hat hónapjára vonatkozóan, a 2021.01.01. napján ismert adatok alapján határozza meg a havonta fizetendő összeget figyelembe véve, hogy a 2020. évi CVII törvény szerinti fizetési haladék (Moratórium 2) igénybevétele esetén, a szerződés újra átütemezésre kerül 2021.07.01. napjáig. 

Abban az esetben, ha nem élt a fizetési moratórium által biztosított fizetési könnyítéssel, Társaságunk nem küld új törlesztési tervet, a fizetési kötelezettségei az eredeti szerződési feltételek szerint állnak fenn.

Abban az esetben, ha az ügyfélnek 2020.03.19. előtt már lejárt, késedelmes tartozása állt fenn, a moratórium hatálya ezen tartozás megfizetésére is kiterjed. De a lejárt tartozás a moratórium megszűnését követően tőkésítésre nem kerül, és egyéb módon sem kerül szétosztásra a hátralévő futamidőre, az az ügyfél számára azonnali fizetési kötelezettségként jelenik meg a szerződési feltételeknek megfelelően. Mindezek mellett a lejárt tartozást, a tőketartozásra vonatkozó kamattal megegyező mértékű kamat (nem késedelmi kamat) terheli a moratórium ideje alatt, melyet a moratórium időszakát követően meg kell fizetni (lsd 5. pont). A Moratórium 2 szerinti fizetési haladék ezen késedelmes tartozás megfizetésére is vonatkozik.

Igen. A jogszabály szerint a szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama alap esetben a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik, de ennél hosszabb időtartammal is meghosszabbodhat annak érdekében, hogy az esedékessé váló havi lízingdíj (törlesztő részlet) és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti havi lízingdíj (törlesztő részlet) összegét.

A jogszabály szerint a veszélyhelyzet fennállása alatt lejáró szerződés 2020. december 31-ig meghosszabbodott. A 2020.12.31-ét követően pedig meghosszabbodik olyan időtartamra, hogy a fizetési haladékkal érintett tőke- kamat és díjfizetés az eredeti szerződési feltételek szerinti törlesztő részletnél nem magasabb havi részletekben teljesíthető legyen. Eltérő szabályok állnak fenn a nyílt végű pénzügyi lízingszerződések esetében, amelyről bővebben a 13. pontban olvashat.

Amennyiben a fizetési moratórium az ügyfél részére mellőzésre került, természetesen a fenti szabálytól eltérően a szerződés az eredeti szerződési feltételek szerint megszűnik.

Társaságunk nem számított fel késedelmi kamatot, tekintettel arra, hogy a fizetési moratórium jogszabályban van foglalva és egyéb hátrányos jogkövetkezményeket sem alkalmaz a moratórium alatti nemfizetés miatt.

A fizetési moratórium nem tekintendő mulasztásnak a KHR tekintetében, ily módon a moratórium alatt a moratóriummal érintett fizetési kötelezettségek nem teljesítése miatt a KHR felé adatszolgáltatás nem történt, ugyanakkor a fizetési haladék igénybevételének ténye átadásra került. A Moratórium 1 ideje alatt a késedelmes napok száma eltörlésre nem kerül, az változatlan maradt, a moratórium lejártát követően - tartozás rendezése hiányában - a késedelmes napok számítása tovább folytatódik. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény értelmében- amennyiben a Moratórium 2 szerinti fizetési haladékot nem veszi igénybe - Társaságunk a fizetési moratórium lejártát követően átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére annak a természetes személynek az azonosító adatait és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatait, aki a Társaságunkkal finanszírozási szerződést kötött és: 

- lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét és

- ez a minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt. Fogyasztónak nem minősülő ügyfelek esetében Társaságunk a moratórium lejártát követően - amennyiben a Moratórium 2 szerinti fizetési haladékot nem veszi igénybe - átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére annak a vállalkozásnak az azonosító adatait és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.

A mulasztás tényének KHR felé történő megküldése esetén, a jövőbeli hitelfelvételek lehetősége beszűkül, tekintettel arra, hogy a hitel felvétele előtt a pénzügyi intézményeknek kötelező a KHR -ben rögzített adatokat a hitelképesség megállapításánál figyelembe venni. A KHR-ben mulasztással szereplő adósok, a pénzügyi intézmények hitelbírálata során kockázatos ügyfélnek minősülnek, így részükre nem, vagy csak korlátozott esetekben nyújtanak új finanszírozást. 

A KHR felé történő adatszolgáltatásról bővebb felvilágosítást Társaságunk honlapján ( https://www.porschefinance.hu/uegyfelszolgalat/porsche-finance-szerzodesi-feltetelek/porsche-finance-uezletszabalyzat-es-aktualis-altalanos-szerz) olvashat.

A szerződő fél nyilatkozata kihat a készfizető kezességre is. A jogszabály rögzíti, hogy a szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, így a készfizető kezességvállalás időtartamát is módosítja és a kezesség kiterjed a fizetési moratórium alatt felhalmozott kamattartozás megfizetésére is.

A Moratórium 1 lezárását követően átütemezett fizetési kötelezettségekről érdeklődjön a Lízingbevevőnél/Adósnál, vagy az info(kwfat)porschefinance(kwfdot)hu e-mail címre küldött kérése esetén Társaságunk megküldi a készfizető kezesnek is az új, 5. pont szerint megállapított törlesztési tervet.

A pénzügyi lízingszerződés speciális - lízingtárgy használatához kötött - finanszírozási jellegére tekintettel, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a fizetési moratórium és a lízingtárgy használati jogával kapcsolatosan az alábbi állásfoglalást tette közzé ( https://lizingszovetseg.hu/hirek/megerkezett-a-vart-pm-allasfoglalas-a-nyilt-vegu-penzugyi-lizing-ugyeben):

"A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi  LVIII. törvény 9. § (1) és (3) bekezdése, valamint a 13. § (3) bekezdése nyomán a futamidő meghosszabbítás a nyíltvégű pénzügyi lízing esetén nem érinti a lízingbe vevő lízingtárgyon fennálló használati jogát és tulajdonszerzési lehetőségét sem. Vagyis - ellenkező megállapodás hiányában - a lízingbe vevőnek vételi jogát, vevőkijelölési jogát az eredeti szerződés szerinti határidőig kell gyakorolnia. Ha nem él ezzel a joggal, akkor - ellenkező megállapodás hiányában - a lízingtárgy használatára már csak a szerződésben rögzített eredeti időpontig jogosult. Ha viszont él vételi jogával, a maradványértékre, mint vételárra a moratórium már nem terjed ki."

A fent leírtak következtében Társaságunk a nyílt végű pénzügyi lízingszerződéssel rendelkező Ügyfelei számára az 5. pont szerinti új törlesztési tervet küldte meg azzal a kiegészítéssel, hogy a meghosszabbított futamidő ellenére Társaságunk fenntartja magának azt a jogot, hogy az eredeti futamidő lejártakor a gépjármű visszaadását vagy a Maradványérték megfizetését, valamint egyéb kiegészítő biztosíték nyújtását kérje.

Társaságunk ugyanakkor a Moratórium 1 időszaka alatt az ügyfél számára kedvező módon nem tett különbséget a nyílvégű pénzügyi lízingszerződések és a zárt végű pénzügyi lízingszerződések között a tekintetben, hogy amennyiben a nyílt végű pénzügyi lízingszerződés futamideje lejárt 2020.12.31-ig nem kérte a gépjármű, mint lízingtárgy visszaadását vagy a vételi jog gyakorlásának keretében történő megvásárlását.

2020.12.31-ét követően azonban azon Ügyfeleknek, akiknek a nyílt végű pénzügyi lízingszerződése lejárt vagy lejár 2021.06.30-ig, Társaságunk a fizetési haladék következtében meghosszabbodott futamidő végéig történő gépjármű használatot csak abban az esetben biztosítja, ha az Ügyfél vállalja, hogy nem él a 2020. évi CVII. törvény szerinti fizetési moratóriummal (Moratórium 2).   

A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III.11.) Korm. rendelet

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. Rendelet

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet fizetési moratóriumra vonatkozó részletszabályairól szóló 62/2020. (III.24.) Korm. rendelet

A 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló 282/2020. (VI.17.) Korm. rendelet

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény